Ez a dupla regény Gabriel Wolf „Felvonó a pokolba" és „Az örök élet titka" című, összefüggő könyveinek egykötetes kiadása: Az első részben Dallas Mayweather a paranormális jelenségeket okozó, úgynevezett „Liftes játékkal" már kétszer is sikeresen átjutott a túlvilágra abból a célból, hogy visszahozza onnan szeretett, balesetben elhunyt feleségét. Ám a mennyország helyett a pokolban találta magát, ahonnan második alkalommal csak borzalmas teremtményekkel való élethalálharc árán menekült ki, ami nem sikerülhetett volna, ha a felesége az utolsó pillanatban le nem száll a mennyből, hogy a segítségére siessen.

Dallas a második részben újabb városi legendát vizsgál: Egy úgynevezett „szellemdobozzal" próbál kapcsolatot teremteni a másvilággal, amely a legenda szerint képes venni a holtak beszédét odaátról. Mayweather szert tesz egy ilyen készülékre, amin valóban beszélni kezd hozzá valaki, aki elárulja neki, hogy hogyan kerülhet át ismét a túlvilágra.

Dallas a hangja alapján felismeri az illetőt: egy elhunyt szerette az, akit mindenáron vissza akar hozni az élők közé. „Szerette" egy gyanúsan veszélyes módját javasolja a férfinak az átjutásra: Fel kell mennie tízemeletes lakóházuk tetejére, és önként bemásznia az ott található víztárolóba, közben magára rántva a tartály tetejét.

Az ötlet öngyilkosságnak tűnik, azonban a szellem ígérete szerint Mayweathernek nem eshet baja, mert ő fogja kiengedni őt „odaátról". Ez az egyetlen mód: Egy holtnak kell kinyitnia ahhoz a - valójában - dimenziókaput, hogy a férfi átjusson a másvilágra.

Vajon Dallas hihet-e a szellemnek? Ugyanis ha az átveri, akkor Mayweatherre a biztos halál vár. Ennek ellenére mégis belevág, ám egy dologgal nem számol: Még ha sikerül is neki újra átjutni, nem tudja, mit okoz az, ha egy halandó háromszor is élve visszatér a másvilágról.

Ugyanis az többé már nem lesz ugyanaz, aki egykoron volt: Ha ismét túléli az utazást, olyan képességekre tehet szert, melyekkel senki sem rendelkezik. Halandó ember legalábbis nem.

. .